A minap olvastam egy nyílt levelet Timitől, a TheLifeWithMimi blog írójától, ami nagyon megfogott; akár én is írhattam volna. Arról írt tulajdonképpen, hogy mennyire megváltoznak a barátságok a nők körül, amikor anyává válnak. Drága Barátom! Tedd a szívedre a kezed! Mit gondoltál akkor, amikor…

Egyszer én is feltettem ezt a kérdést egy kicsit másképp fogalmazva egy volt kolléganőmnek, mikor bejött hozzánk látogatóba a kislányával. Kissé ingerülten válaszolta, hogy a babával foglalkozik, amúgy meg mos, tereget, főz, és marhára nincs szabadideje. Akkor még nem teljesen értettem, hogy miért…

Hihetetlen, hogy elrepült ez a fél év a kisbabámmal (oké, virrasztós éjszakákon nem ezt gondoltam). Ami azt is jelenti, hogy elkezdtem a hozzátáplálást. Olvasgattam a neten, hogy mit és hogyan érdemes adagolni, illetve a védőnőtől, barátnőktől és anyától is próbáltam infokat begyűjteni. Rájöttem,…

Az előbb megállapítottam magamban, hogy ha ilyen gyorsan nő a babám, és ilyen vehemensen díbolja a játszószőnyeg boltívét, mint aminek tanúja voltam, akár Góliátnak is becézhetem (és persze ötletelhetek, milyen strapabíró játékokkal lássuk majd el, ha nagyobb lesz). Hihetetlen érzés részese lenni…

UPDATE! Béla bácsi, apukám kollégája megjavította a hajszárítónkat! Mondtam, hogy nem érdemes rögtön kidobni valamit, ha nem működik! Ez az írás nem jött volna létre, ha nem várok babát, nem taxizom a klinikára egy orvosi műszerész sofőrrel, és teszek kényelmes köröket a babakocsival (a baba is…

Vannak az életben olyan történések, amiket nem mi befolyásolunk, ilyen például a várandósság - na jó, egy bizonyos szintig persze igen (cinkos mosoly). Jót tesz, ha ilyenkor hátralépünk kettőt, és a személyiségünkhöz tartozó türelmi szintet magasabbra emeljük. Mikor úgy a 38. hét környékén járunk,…

Ha valaki korábban azt mondja nekem, hogy lehet így szeretni valakit, akivel még nem találkoztunk, mosolyogtam volna. Ma már tudom, hogy így van, mert éppen ezt élem meg. Hétről hétre, hónapról hónapra növekszik a bennem lakó új lélek és kis teste, vele együtt az iránta érzett szeretetem,…

Vajon az, hogy az oviban pöttyös bögre volt a jelem? Vagy inkább a ballagó szoknyám lehetett? Vagy a piros pontok, amiket az áltsuliban gyűjtögettem a néhány fekete mellé? Elképzelhető, hogy pusztán a véletlen folytán fészkelte be magát a tudatomba, később a lelkembe ez a forma? Esetleg mindenről…