Ha szereted a répát, azért, ha nem, akkor pedig ezért ajánlom ezt a könnyen elkészíthető süteményt, amely a húsvéti ünnepi asztal dísze is lehet... arra a tíz percre, amíg el nem fogy. Mivel szép, finom és lehetetlen egy szeletnél megállni.

Igazán szemet gyönyörködtető látvány.

Ilyen gyönyörűséges színe lesz.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

SCHATZ

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, és hagyj egy kommentet/lájkot! :)

Facebookon és Instagramon is várlak, képekkel, rövid sztorikkal hasonló témákban!

Az elmúlt időszakban érzékenyebb lettem a tudatos életmódra, átváltunk az eldobható nejlonokról a vászonszatyros bevásárlásra, igyekszem csökkenteni az impulzusvásárlásaim számát, illetve elkezdtünk komposztálni, sőt, csökkenteni a hulladékot. Ennek részeként a következő, egyszerűen megvalósítható tippet hoztam nektek. Almateát készítek almahéjból.

Ugyanis a kisfiamnak mindig megpucolom az almát, nehogy félrenyelje. Ezután az almahéjat nem dobom ki, hanem kicsit megszárítom, utána pedig finom almateát készítek belőle. Egy-két csepp citromlevet is teszek hozzá, nagyon finom, üdítő ital, akár melegen, akár hidegen.

Jöhet még ilyen ötlet legközelebb is?

SCHATZ

Néhány hete kaptunk két mesekönyvet, amit én választottam ki a leírásuk és a képek alapján, és amikről úgy gondoltam, hogy a kisfiam már elég nagy hozzájuk, de nekem sem a könyökömön megy ki a mondókázók és egyéb fura dizájnú lapozgatók után. Az Álomgyár kiadó által megjelent könyvekről hozok most néhány gondolatot.

A mackó és a zongora

Először valami miatt azt hittem, hogy ez nem gyerekkönyv, pedig a borítón lévő plecsni sokat sejtető volt - 30 ország, 200.000 gyerek kedvence. Mikor megérkezett, meglepődtem, hogy milyen vékony, és hogy mégis mesekönyv. :) Belelapoztam, és nagyon-nagyon tetszett. Olyan kedves rajzok vannak benne, és a története is aranyos. Elég jó analógiát lehet húzni a mackó mesebeli és egy tehetséges fiatal valódi élete között. Bár valószínűleg a kisfiam még nem sokat ért belőle, de az erőszakmentesség és a kedves rajzok, egyszerű mondatok miatt első csekkolás után bátran megmutattam neki, és ő türelmesen, sőt, érdeklődve nézegette és hallgatta végig a mesét. Nagyon szereti mutogatni a sok mackót a képeken, a szép rajzokat, és így szívesen elő is veszem többször ezt a könyvet. Amiatt esett erre is a választásom, mert a zenéről, a tehetségről, és a kitartásról, az álmok megvalósításáról van benne szó, ugyanakkor a főhős nem felejti el, hogy honnan jött. :) Mikor nagyobb lesz a kisfiam, már önálló olvasgatásra is kiváló lesz.

Ez én vagyok, miközben ismerkedem a könyvvel. POJNG

3 perces történetek - Esti mesék

Ez a mesekönyv a címe alapján rövid esti meséket tartalmaz, amiről meg is bizonyosodtam, mikor megérkezett. Belelapozgattam, olvastam belőle először magamnak a történeteket, és bár eleinte úgy gondoltam, hogy ez jó lesz beugrónak az esti mesék világába, mégis azt hiszem, kicsit még várok a felolvasással, inkább a mesékhez tartozó szép, érdekes képek köré kerekítem a sztorikat, mert azt vettem észre, hogy a kisfiam azokra mutogat inkább, és kevésbé tud figyelni csak a felolvasásra.Nagyobb gyerekeknek, 3 éves kortól már valószínűleg könnyebben befogadható. Ennek a sorozatnak több más tagja van, azokra is nagyon kíváncsi vagyok - ITT találjátok őket! Kiemelném a gyönyörű borítót, ahol különleges nyomdatechnikai megoldások vannak, az én kisfiam például nagyon szereti simogatni a Holdat, ami picit rücskös, fényes felületű, és felette a 3-as szám fényes. :)

Jó olvasást kívánok nektek!

SCHATZ

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, és hagyj egy kommentet/lájkot! :)

Facebookon és Instagramon is várlak, képekkel, rövid sztorikkal hasonló témákban!

Isteni finom, bármennyit meg tudnék enni belőle, kicsit a diós bejglit idézi, megspékelve az almalekváros mascarpone krémmel és a sós karamellel. A férjemnek készítettem szülinapjára, mert azt kérte, legyen sós karamell torta, és mivel tudom, nagyon szereti az almás sütiket, így kombináltam a kettőt. Recept következik.

Hozzávalók a sós karamellhez:

- 20 dkg kristálycukor

- 6 dkg puha vaj

- 1.25 dl tejszín

- 0.5 kk só

Elkészítés:

Én először ezt készítettem el. Kétszer is... mivel először összecsomósodott, és egy kicsit oda is kapott, amíg a fiamat próbáltam meggyőzni, hogy nem jó ötlet a tűzhely gombjait csavargatni, sőt, tilos. Ez az affér kicsit kedvemet szegte, de azért nekiveselkedtem még egyszer. A titka, hogy kis lángon odatesszük a kristálycukrot egy magasabb falú kis edényben (én teflonba tettem másodszorra, lehet, ez is segített), és néha megrázogatjuk. Én alig kevertem, nehogy összeálljanak a kristályok. Mikor elkezdett felolvadni a cukor, akkor kavartam rajta néha, de folyamatosan ott álltam a tűzhely mellett, és figyeltem. Amikor már szép, barna színe volt, és teljesen felolvadt, hozzátettem a kockára vágott vajat, kissé megijedtem a két anyag reakciójától, de vadul tovább kevertem, amíg teljesen elkeveredett. Amikor ez megtörtént, fokozatosan hozzáöntöttem a tejszínt (nem kell feltétlen habtejszín, én 20%-os főzőtejszínt használtam). Végül belehintettem a sót, és tádámmm...kész is lett az isteni finom sós karamell. Én egyébként dupla ekkora mennyiséget készítettem, és beletöltöttem kis üvegekbe a maradékot, amit később még fel tudok használni.

Hozzávalók a tésztához:

- 2 tojás

- 100 g porcukor

- 100 g finomliszt

- 100 g durvára őrölt dió

- 150 g reszelt alma

- 2 ek étolaj

- 1 ek tejföl

- 1 tk fahéj (v. mézeskalács fűszer)

Elkészítés:

A tojásokat szétválasztom. A sárgáját robotgéppel habosra keverem a porcukorral, majd hozzáteszem a lisztet, a diót, az almát, illetve a többi alapanyagot is. A sütőt előmelegítem 175 celsius fokra. A tojásfehérjét kemény habbá verem, majd óvatosan belelapátolom a tésztába, és nagy mozdulatokkal elkeverem. 2 db 18 cm átmérőjű kivajazott tortaformába öntöm, elfelezve a mennyiséget, így rögtön két tortalapot kapok. Ha ügyesek vagyunk, akkor sütés után még kétfelé vághatjuk mindkettőt, én nem akartam bíbelődni, csak egy réteg krémet tettem a két tortalap közé. Na de ne rohanjunk előre. A sütés nagyjából 25-30 percig tart, de néha pillantsunk rá, viszont 12 percig NE nyissuk ki a sütőajtót. Tűpróbával ellenőrizzük, ha már nem ragad rá semmi, akkor jó. Kivesszük a formákból, és rácson hagyjuk kihűlni a tésztát, így nem lesz párás.

Hozzávalók a krémhez:

Itt meg kell mondanom, hogy nem mértem le semmit mérleggel, csak szemmértékkel és ízléssel készült a krém, de megpróbálok egy körülbelüli mennyiséget belőni.

- 250 g mascarppone

- 150 g porcukor 

- 60 g almalekvár

- fahéj ízlés szerint

- vanília aroma (én Dr Oetker Bourbon vanília pasztillát használtam, abból 1 teáskanálnyit)

Elkészítés:

A mascarponet és a porcukrot robotgéppel összekeverem, majd hozzákeverem a többi hozzávalót is. Kóstolással ellenőrzöm, hogy kellemesen édeskés, ugyanakkor fanyar krémet kaptam-e. Ha ízlik, akkor kész van. :)

A torta összeállítása:

Ezt követően fogom az egyik tortalapot, majd kb. 1 cm vastagon rákenem a krémet. Ezután vékony sós karamell réteget is kenek rá. A másik tortalap belső felét is megkenem sós karamellel, majd ráhelyezem a megkent réteg tortalapra. Körbekenem a krémmel az egész tortát, fent és oldalt is. Én egy spatulával szoktam, és igyekszem simára, de még sosem sikerült. :) Úgyhogy ez egy rusztikus torta, de nagyon finom legalább. A sós karamellt kanállal rácsorgatom a széleken, így egy manapság divatos formavilág jön létre. A tetejére egész dióbelet rakosgattam, majd a kevésbé jól sikerült, cukordarabkákkal is megszórtam (kicsit összetörtem). A végén még egy kis karamellt csorgattam rá (jobbra-balra mozgattam a kanalat gyors mozdulatokkal). A hűtőbe tettem, és kb. 3-4 óra hossza alatt szépen megdermedt. 

Jó sütést és jó étvágyat kívánok!

SCHATZ

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, és hagyj egy kommentet/lájkot! :)

Facebookon és Instagramon is várlak, képekkel, rövid sztorikkal hasonló témákban!

Most, hogy elfogyott a töltött káposzta, a bejgli, és már csak a fényes szaloncukor papírok libbennek a karácsonyfán minden légmozgásra; de még várni kell az újévi virslire és lencsére, van egy kis szusszanásnyi időnk, hogy leüljünk és összegezzük, milyen évünk volt, miket sikerült megvalósítani, minek örültünk, mi volt előtérben. És ha szeretünk tervezgetni, álmodozni, megvalósítani, akkor arra is van, sőt kell legyen időnk, hogy a következő évet átgondoljuk egy kicsit. Ehhez adok most egy nagyon klassz, kreatív és egyszerűen megvalósítható eszközt, az álomtérképet (multisoknak legyen moodboard).

Két éve decemberben részt vettem egy önismereti művészeti workshopon, ahol többedmagammal betekintést nyertem egy átfogóbb kurzus (tíz alkalmas) tematikáiból. Ajándékba szerettem volna adni az egyik szerettemnek (ezt meg is tettem), és előtte picit tájékozódni akartam, hova is küldeném őt. :) Több órás volt a foglalkozás, ahol először belehelyezkedtünk a térbe, bemutatkoztunk egymásnak, és elmeséltük egymásnak, miért vagyunk ott. Majd kaptunk festékeket, lapokat, újságokat, kellemesen meditatív zenét hallgattunk, és elszabadultak a kreatív alkotóenergiáink. Nagyon jó volt ez az alkalom, ahol többek közt ezt a technikát először használtam évtervezésre. Valójában végtelenül egyszerű, és más aspektusban (például a szakmámban piackutatáshoz) korábban már használtam, de így még nem jutott eszembe.

Amint összekészítettük a hozzávalókat és sikerült egy nyugodt zugot találnunk magunknak (kisgyerekkel kell némi manőverezés, de például alvásidőben, vagy férjünk segítségével kiváló relaxációnak is beillik), neki is állhatunk a szabad kreatív alkotásnak. Nekem több részletben sikerült a zárójelben leírtak részleges sikere miatt, de így legalább ülepedni tudtak a gondolatok.

Én annyival egészítettem ki a folyamatot, hogy a naplómban már leírtam nagyjából, mit tartok fontosnak, mit szeretnék továbbvinni a következő évre, mi volt kevés esetleg az előző évben.

Álomtérkép készítési folyamata

1. Zene bekapcs

Ezt különösebben nem magyaráznám, mindenki a saját hangulatának, zenei ízlésének megfelelő dallamokkal tegye hangulatossá, meditatívvá a környezetét. Én egy kellemes, acoustic folk pop válogatást pörgetek a kis hangszórónkon. 

2. Magazinok elő

Lapozgatom a magazinokat, olvasgatok, nézegetem a fotókat, és aminél megragad a szemem, és úgy érzem, nekem szól, azt kivágom. Ezzel a szinte relaxációs tevékenységgel elengedem a mindennapokat, nálam megszűnik ilyenkor a külvilág, belekerülök a flowba. Nem is kell hozzá sok, igaz?

3. Ragasztgatás

A kivágott fotókat ízlés szerint rakosgatom, illesztgetem a papírra, látom közben, jó sok mindent szeretnék, de hátha felfér (nem fér fel). Kiválasztom az első fotót, beragasztózom a hátulját, majd precízen felragasztom. Ezt követi az összes többi, hangulattól függően szemezgetek. Két-három képecske nem kerül be, de ezek gyakorlatilag más formában már jelen vannak, elengedem őket.

4. Megvalósítás

Tulajdonképpen nincs is más dolgom, mint a szépen sikerült montázsomon látható vágyott célokat megvalósítani, illetve aszerint élni a következő évet. Tök egyszerű, nem? :) Nekem egyébként tényleg nagyon sokat segít abban ez a kép, hogy valahányszor ránézek, mindig tudatosítom magamban az álmaimat, terveimet. 

Na ez vajon mikor készült? :) (na jó, elárulom, ezt készítettem a workshopon)

Íme az én 2019-es (és esetleg 2020-as) évtervező álomtérképem. Nem írom le, mi mit jelent, teret adok a fantáziátoknak. :)

Kellemes alkotó tervezgetést és Boldog új évet kívánok!

SCHATZ

Ha tetszett a cikk, nyugodtan oszd meg másokkal is, és hagyj egy kommentet/lájkot! :)

Kövess friss fotókért, posztokért a többi csatornámon is:

Facebook: https://www.facebook.com/KicsiKincseimSchatz/

Instagram: https://www.instagram.com/schatz.kicsi.kincseim/

Minden évben eljön a pillanat karácsony előtt, amikor azon gondolkodom, mit adjak a szeretteimnek. Mi az az ajándék, aminek örülnének, amire szükség van, ami egy szép emlék lesz. Az még nagyobb fejtörést okoz, hogy én mit kérjek, hiszen úgy érzem, mindenem megvan. 

Persze, sokszor csábít a sok újdonság, a szépségek, a cukiságok, eszembe jut, hogy milyen klasszul mutatna a lakásban pár új kiegészítő, jó lenne egy szuper fényképezőgép, sütési kellék, vagy pár új könyv (amit úgysem lesz időm elolvasni persze). Szívesen nézegetem a karácsonyi ajándéktippeket tartalmazó blogbejegyzéseket, cikkeket, legeltetem a szemem, és eljátszom a gondolattal, milyen jó lenne ilyesmiket adni és kapni. Bevallom, nem is mindig tudok ellenállni; a meglepetés (lásd meglepetésdobozok iránti lelkesedésem), a birtokvágy, az adás/kapás öröme felülírja a tudatosságot, és ehhez nem kell karácsony.

Nem gondolom, hogy le kellene mondanunk az ajándékozásról, viszont fontosnak érzem, hogy a mérleg a vásárlástól egyre inkább a közös élmény, az együtt töltött idő felé billenjen. A családjainkban évek óta egy elég klasszik áltsulis megoldás él: kihúzzuk egymás nevét, így mindenki csak egy valakit ajándékoz meg (ez kicsit alakult, amióta gyerekeink vannak, khm...). Így megmarad az ajándékozás izgalma, de egyrészt nem vásárolunk sok plusz holmit, amivel a felhalmozás spiráljába kerülünk, másrészt nem verjük magunkat költségekbe, ami bizonyítottan hatalmas terhet jelent az emberek számára, például a személyi kölcsönöket bődületes arányban veszik igénybe a drága ajándékra vágyók (ezt nem is értem, na mindegy...).

Én már több éve a közös élményszerzés pártolója vagyok, ezért szülinapokra, karácsonyra is leginkább koncert-, színházjegyeket adok, sőt már szabadulószoba belépőt is vettem, amivel még többen tudtunk együtt osztozni az élményben. Korábban saját készítésű ajándékokat is szerettem adni, dekupázsoltam, ablakmatricát gyártottam, gyöngydíszeket fűztem, képet festettem, satöbbi. Mostanában kevesebb időm van kreatívkodni, és az "élményajándékok" miatt háttérbe is szorult ez a fajta verzióm, de ebben azt szerettem nagyon, hogy élveztem az alkotást, benne volt az ajándékban a szívem-lelkem, és személyesebb lett, mint ha vettem volna valamit.

Az elmúlt héten láttam egy nagyon klassz ábrát, ami a környezettudatos ajándékozás lépcsőit mutatta be. Úgy gondoltam, lefordítom, sőt, kiegészítem pár példával, mert nagyon jó üzenet, gondolatébresztő és mégis kedves. 

Úgy látom, eléggé jól rátapintottam a lényegre, amikor az élmények, a közös időtöltés felé mozdultam. :)

Mint látható, elég sok lépcső vezet a legalsó - szimpla vásárlás - szinttől felfelé. Például manapság trendinek számít vintage, használt holmikat beszerezni (recycling), vagy felújítani (upcycling), ám ha valaki mégis vásárolni szeretne, célszerű legalább olyan forrásból beszerezni, amivel hazai alkotókat támogatunk, vagy fair trade gyártott, etikus/organikus alapanyagból készült a termék.

Összegyűjtöttem pár példát, akiket jó szívvel ajánlok, mert törekednek a tudatosságra, és a rohanás helyett a lassabb üzemmódot képviselik.

DIY

Az alábbi helyeken tudsz alkotni, ha otthon nincs rá lehetőséged (tér, idő, anyagok, eszközök):

SLOW/TUDATOS VÁSÁRLÁS

Ha a gyerekünkről van szó, még hajlamosabbak vagyunk belecsúszni a túlvásárlásba, és biztos, hogy a nagyiék is így lesznek ezzel. Szerintem ebben a kategóriában is vannak olyan kedves és hasznos ajándékok, amik nem végzik majd a játékdoboz alján egy hét után.

ÉLMÉNY

Ha már említettem az elején az élmény ajándékozást, szeretnék két nagyon különleges és személyes ajándékötletet említeni. Mindkettő a kórushoz kapcsolódik, amelynek én is tagja vagyok. Szeretnétek látni? Rajta, vegyetek jegyet és foglaljatok helyet a Trafó székeiben.

Boldog Karácsonyt kívánok nektek!

SCHATZ

Ha tetszett a cikk, nyugodtan oszd meg másokkal is, és hagyj egy kommentet/lájkot! :)

Kövess friss fotókért, posztokért a többi csatornámon is:

Facebook: https://www.facebook.com/KicsiKincseimSchatz/

Instagram: https://www.instagram.com/schatz.kicsi.kincseim/

Úgy érzed, jó lenne egy kis plusz energia? Olvasd el az alábbi tippeket, amelyekkel könnyebben veheted a mindennapok akadályait, és a rövidülő napok okozta melankolikus hangulat is messze elkerül!

1. KI A ZÖLDBE

A természet gyógyító, frissítő ereje mindannyiunk számára elérhető. Nem kell hozzá szinte semmi, csak némi idő és elhatározás, és máris a közeli parkban, vagy erdőben sétálhatunk, szívhatjuk magunkba a növények energiáit, akár még fát is ölelhetünk, ha ahhoz van kedvünk. Ősszel egyébként is gyönyörű színekben pompáznak a fák, bokrok, a botanikus kertekben még koncentráltabban tapasztalhatjuk az élményt.

Ez én vagyok, nagyon szeretek fákat ölelni, boldogság és energia áramlik bennem olyankor!

Erről a témáról bővebben az alábbi könyvekben is olvashatsz:

2. TÖBB FÉNYT

 A rövidülő nappalokkal a hangulatunk és energiaszintünk is negatív pályára állhat. De szerencsére ma már sokféleképpen tehetünk ellene, például megfelelő benti világítással, hangulatos gyertyákkal, mécsesekkel, vagy akár infralámpával is. 

Íme néhány konkrét példa:

3. IZZADJ

Ősi bölcsesség, hiszen öregapáink és öreganyáink a megmondhatói, hogy az izzasztó kúrának számos jótékony hatása van. Például a verejtékezéssel a méreganyagok is távoznak a szervezetből, arról nem is beszélve, hogy egy jó sportolás, szaunázás, vagy egyéb (:D) aktív mozgás után sokkal frissebbnek, energiával telibbnek érezzük magunkat. A mozgás során felszabaduló endorfin pedig hozzájárul a boldogságunkhoz! A legjobb, ha a szabadban sportolunk, így máris kombináltuk az első ponttal. :)

4. 5 PERC KIKAPCS

Ez egy olyan tevékenység, ami nem igényel semmi mást, csak egy kis odafigyelést és rendszerességet. Mármint odafigyelést arra, hogy ne sajnáljunk magunktól napi 5 percet a teljes kikapcsolódásra. Üljünk vagy feküdjünk le egy nyugodt helyen, zárjuk ki a külvilágot, és NE CSINÁLJUNK SEMMIT! Ha zsizsegnek a gondolatok, hagyjuk őket kószálni, de ne ragadjunk le egyiknél sem. Ha több időnk van, relaxáljunk nyugodtan, nem kell felpattanni 5 perc után. Eleinte lehet, hogy belealszunk, később próbáljunk meg TUDATOSAN SEMMIT CSINÁLNI.

5. BARÁTKOZZ OFFLINE

A modern kor és vele a digitális világ, az üzenetküldő applikációk, olcsó telefonos szolgáltatások sok esetben kontraproduktívan hatnak. Azt gondoljuk, bárkivel könnyen kapcsolatba kerülhetünk, csak írni kell neki, csak fel kell hívni, satöbbi. Ki sem kell mozdulnunk a lakásból, de legalábbis nem kell fizikailag egy térben lennünk. Azonban egyre inkább az derül ki, hogy az élő kapcsolatokat nem pótolja semmi, hiszen csupán az írással, vagy a telefonbeszélgetéssel egy csomó gesztus, érzelem, energia 'nem megy át', vagyis nem tudunk úgy kapcsolódni egymáshoz, hogy igazán töltődjünk és töltsük a másikat. A szemkontaktus, a testkontaktus hihetetlen erővel bír, ezért ne fosszuk meg magunkat a barátainkkal való találkozástól, még ha több szervezést igényel egy találkozó összehozása. A hely és a program már csak hab a tortán, ha van kivel megosztani az élményt!

Remélem, hogy a fenti tippek, bár kézenfekvőnek tűnhetnek, mégis tudnak újat adni, illetve emlékeztetni, hogy akár napi 5 perc is hozzájárulhat az energikusabb, elégedettebb életünkhöz!

SCHATZ

Ha tetszett a cikk, nyugodtan oszd meg másokkal is, és hagyj egy kommentet/lájkot! :)

Kövess friss fotókért, posztokért a többi csatornámon is:

Facebook: https://www.facebook.com/KicsiKincseimSchatz/

Instagram: https://www.instagram.com/schatz.kicsi.kincseim/

Ilyen szépség fog kisülni belőle.

HOZZÁVALÓK

Tészta:

        25 dkg rétes liszt

        14 dkg vaj

        1 tk sütőpor

        1 csipet só

        3 ek porcukor

        2 ek tejföl

        2 tojássárgája

Töltelék:

        80 dkg sárga nem túlérett körte (illetve pár szem szilva, ha van)

        10 dkg nádcukor

        1 cs vaníliás cukor

        fahéj ízlés szerint

Teteje:

        2 tojásfehérje

        1 ek citromlé

        3 evőkanál porcukor

        1 marék dió

        csipet só

ELKÉSZÍTÉS:

Összeállítom a tésztát. Ehhez először a liszthez hozzákeverem a sütőport és a sót, majd elmorzsolom benne a vajat. Hozzáadom a cukrot, tejfölt és a tojássárgáját, és egy könnyen gyúrható tésztává gyúrom (egy tálban). Befedem folpackkal, és fél órára hűtőbe teszem.

Közben megmosom a gyümölcsöt, kisebb darabokra/szeletekre vágom, hozzákeverem a cukrot és a fahéjat, majd egy teflonos serpenyőben karamellizálom, illetve puhítom egy kicsit előre. A sütőt bekapcsolom, 170 fokra előmelegítem.

Kiveszem a tésztát a hőtőből, belenyomkodom egy nagyobb piteformába (szofisztikáltabbak nyújthatják is, és utána méretre nyomogathatják a végén), hagyok egy szép peremet neki. Nekem Ikeás kerámia formám van illetve egy kisebb üveg, de ez a tészta nagyobb formába mehet. Megszurkálom hústűvel, és némi apróra zúzott dióval (én egy kis mozsárban szoktam) meghintem, hogy felszívja a sütésnél kicsorgó gyümölcslevet. Belekanalazom egyenletesen a karamellizált körtét, majd beteszem a sütőbe, és kb 15 percig félkészre sütöm.

A tészta szélét késsel meg is lehet cakkozni.

Ezalatt felverem a tojásfehérjét a citromlével, illetve a porcukor felével félkeményre, majd beleadagolom a maradék cukrot is, és teljesen kemény habot verek belőle. Kiveszem a sütőből a sütit, rákanalazom a kemény habot, ellapogatom viszonylag rusztikusra, megszórom apróra zúzott dióval (ez nem mindig történt meg).

Ilyen kis halmokat rakok rá, aztán elegyengetem.

Majd visszateszem a sütőbe, és további kb. 30 percig sütöm, de lejjebb állítom a sütő hőfokát, hogy ne szenesedjen el a tojáshab. :) Az a jó, ha szép karamellszínű lesz, kívül picit kemény, belül finom lágy. 

Megszállottak ilyenkor még vadul nekiállhatnak fotózni. :)

Nagyon ízletes őszi sütemény, és bár laktató, nem lehet megállni egy szeletnél... :D

JÓ ÉTVÁGYAT!

Schatz

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, és hagyj egy kommentet/lájkot! :)

Facebookon és Instagramon is várlak, képekkel, rövid sztorikkal hasonló témákban!

A minap olvastam egy nyílt levelet Timitől, a TheLifeWithMimi blog írójától, ami nagyon megfogott; akár én is írhattam volna. Arról írt tulajdonképpen, hogy mennyire megváltoznak a barátságok a nők körül, amikor anyává válnak.

Drága Barátom!

Tedd a szívedre a kezed! Mit gondoltál akkor, amikor félelemmel vegyes örömmel újságoltam el Neked, hogy gyermekem lesz? Mi volt a mosolyod és az ölelésed mögött?  Őszintén tudtál  örülni velem? Vagy már aznap eltemetted a barátságunkat? Te már akkor tudtad, hogy itt véglegesen lezárul egy korszak és egy teljesen új kezdődik aminek nem biztos, hogy részese szeretnél lenni?

Én is ezt élem: vannak, akik nyitnak az új helyzetben, és vannak, akik értetlenül állnak afelett, hogy nem vagyok már a régi. Vannak barátok, akik eltűnnek, vannak, akik ígérgetnek, de végül soha nem érnek rá. Vannak, akik maguk is anyává válnak és bezárkóznak, vannak, akik hamar visszamennek dolgozni, és ezért nem érnek rá. Vannak, akik megértenek, vannak, akik irigyelnek. Vannak, akik időről időre felbukkannak, és ugyanott folytatjuk a beszélgetést, ahol abbahagytuk. És vannak, akiket én nem kerestem, mert nem értettem, mi van velük, de most már értem, mert átéltem. Persze, az élethelyzetek különbözősége más esetben is hozhat változást a kapcsolatainkban, de úgy érzem, soha nem volt ilyen éles a különbség, mint most.

Bizony nem egyszerű az új élethelyzet, bármennyire is készültünk 9 hónapig! (Kép forrása: ITT)

AZ ELSŐ SOKK

Az anyasággal - bár a csöppség folyamatosan ott van a közeledben - egy buborékba kerülsz. Kvázi elszigetelve az addigi élettől. Ha nincs a közelben nagyszülő, testvér, barát vagy hasonló élethelyzetben lévő anyuka, baromi fárasztóvá és monotonná tudnak válni a napok, miután az első rózsaszín buborékos mámoros hetek elmúlnak. Ilyenkor arra kell gondolni, hogy előttünk nagyon sokan átélték már ugyanezt, vagyis NEM VAGY EGYEDÜL ezzel a jelenséggel!

HA A HEGY NEM MEGY MOHAMEDHEZ

Amint úgy érzed, hogy nyitnál a barátok, a külvilág felé, tedd meg az első lépéseket. Amit az elmúlt hónapokban megtapasztaltam az az, hogy néma gyereknek anyja se érti a szavát. Hidd el, tudom, miről beszélek. :) Ha a barátok, ismerősök nem kopogtatnak maguktól az ajtódon, vagy nem hívnak telefonon, ha épp beszélgethetnéked van, keresd őket te. Lehet, hogy nem akarnak zavarni, vagy ők is pont a te hívásodat várják! Ha úgy érzed, hogy többször falakba ütköztél valakinél, vagy sokadjára sem akar összejönni egy találkozó (főleg fiúbarátok esetén sokszorozódik meg a lekopás esélye - csak mondom...de fura), engedd el!

HASONLÓ A HASONLÓNAK ÖRÜL

Közhelynek tűnhet, de igaz. Valószínűleg a te életedben is van már legalább egy, vagy több olyan barátnő, aki már szintén anyuka szerepben is jelen van. Ha össze tudjátok hangolni, találkozzatok, akár többen is; valamelyikőtöknél, vagy például egy bababarát helyen. Több olyan kávézó is létezik, ahol a babák, gyerekek játszani tudnak egy nekik kialakított terepen, míg ti egy kicsit kifújjátok magatokat, vagy elújságoljátok az aktuális történéseket - persze fél szemetek mindig rajtuk lesz, de így is jó lesz kimozdulni, hidd el. De már egy közös játszóterezés is üdítő lehet, bár ilyenkor a gyerekek után fogtok szaladgálni, ha már totyogó korba lépnek, és kevésbé lesz beszélgetős a találka. Ha távol éltek egymástól, vagy az eltérő napirend miatt nem tudjátok megoldani, hozzatok létre egy beszélgetős csoportot, ahol kiadhatjátok magatokból a babázással kapcsolatos gondolatokat, támogathatjátok egymást a nehezebb percekben, és együtt örülhettek a mérföldköveknek. Ezeket a nagyszülőkön kívül ők fogják leginkább értékelni. TÉNYLEG! :)

Nem mondom, hogy pihentető, de felpezsdít majd egy kis kikapcsolódás (Kép forrása: ITT)

ÚJ LEHETŐSÉGEK

Az interneten különböző fórumokon, platformokon, sok olyan lányt, nőt, anyát ismertem meg, akik inspirálnak akár az anyasággal kapcsolatos gondolataikkal, akár azzal, hogy ők is nyitottak más dolgokra: nem felejtenek el nők, alkotók (akár hobbibarkácsolás, akár smink, divat terén), vicces emberek lenni. Közülük többekkel találkoztam már, és a továbbiakban is tartani szeretnénk a kapcsolatot. Azt kell mondanom, hogy nem gondoltam volna korábban, hogy pont a neten fogok majd barátkozni az anyatársakkal. És bevallom, bár én nem vagyok egy ringatókra, hordozóklubokba járó típus, ezért erről nem tudok nyilatkozni, de kézenfekvőnek tűnik, hogy ott biztosan lesz egy-két olyan anyuka, akikkel szimpatizálsz majd, és akár rendszeresen fogtok találkozni, beszélgetni. Szóval Neked is azt javaslom, hogy járj nyitott szemmel, keresd az új lehetőségeket, mert biztosan új élményeket, megerősítést, támogatást fogsz kapni, ha eljön az ideje!

Ha van egy kis időd, írj, vagy oszd meg ezt azokkal, akiknek szerinted érdekes lehet!

SCHATZ

Ezt a sütit nemrég találtam ki, szeretem kombinálni a meglévő recepteket, illetve fejben összepárosítani ízeket. Szerintem nagyon jól sikerült, ezért megosztom veletek is! :) Kicsit macerásnak tűnhet a különböző krémek és a habcsók elkészítése, de megéri, higgyétek el!

Málnás krém a tetejére

    Hozzávalók:

       - kb 20 dkg málna (őszintén szólva én általában szemre szoktam mérni a gyümiket, kb. 2 kis csészényi)

       - 250 ml mascarpone

       - porcukor ízlés szerint

       - fél csomag Expressz zselatin fix

    Elkészítés:

A málnát a porcukorral pürésítem, majd kisebb lyukú szűrőn átpasszírozom, hogy a magok ne menjenek bele. Van, amikor ezzel nem bíbelődök, de így egy picit finomabb érzetű krémet kapunk, ezúttal én rászántam a plusz időt és némi munkát. Egy keveset félreteszek belőle, amennyiben a tálalásnál a tányért meg szeretném pluszban díszíteni, kis ecsettel kvázi megfestek egy sávot a szép színes mázzal. A többihez hozzákeverjük a mascarponét és a fixálót, majd homogénre habosítjuk. Habzsákba töltjük és betesszük a hűtőbe.

Rózsás krém a belsejébe

    Hozzávalók:

       - 125 ml mascarpone

       - rózsalekvár ízlés szerint (néhány teáskanál)

       - rózsaszirup (1-2 teáskanál)

    Elkészítés:

Homogénre keverjük az összes hozzávalót, majd kis időre hűtőbe helyezzük, amíg a muffin elkészül.

Klasszik muffintészta

    Hozzávalók:

       - 300 g liszt

       - 175 g cukor

       - 2 teáskanál sütőpor

       - egy csipet só

       - 2 tojás

       - 150 g puha vaj (vagy sütőmargarin)

       - 1,75 dl tej

    Elkészítés:

A sütőt 180 fokra előmelegítjük. Egy tálban kikeverjük a tojást a cukorral, vajjal és végül a tejjel. A száraz alapanyagokat összevegyítjük, majd hozzákeverjük a krémhez. Nem kell sokáig kevergetni, sitty-sutty, és mehet a muffinformába, én még papírkapszlikat szoktam használni, de lehet szilikonosba is. Kb. 25-30 perc alatt a sütő közepén készre sütjük. A sütőből kivéve még pár percig pihentetjük a formában, majd süteményrácson hagyjuk teljesen kihűlni (így nem párásodik be - kvázi, nem lesz szottyos).

Olyan jól passzolt hozzá ez a rosé színű papír.

Miután a muffin kihűlt, késsel kivágtam belőle igény szerinti méretű kúpot (hengert is lehet, csak az nehezebb manuálisan, de vannak erre speciális eszközök - nekem még nincs). Ezután beletöltöttem a rózsás krémet. A tetejére rányomtam csillagfejű habkinyomóval a málnás mascarpone krémet, és intuitív módon díszítettem félretett málna szemekkel, habcsókkal, kis cukorszívekkel. Ez teljesen egyéni, ki is hagyható, de véleményem szerint épp ez benne a kis csavar. :)

Habcsók

A habcsók megérne egy külön posztot, mert a felhasználási és formázási lehetőségek száma eléggé végtelen, én egyébként most csináltam életemben először, az alábbiak szerint.

    Hozzávalók:

       - 4 tojás fehérje

       - 200 g porcukor

       - rózsaszirup (ez bónusz, mert abszolút nem kell ízesíteni, de szabad)

       - egy csipet só

    Elkészítés:

A tojásfehérjét a sóval félkeményre verem, majd apránként hozzáadagolom a porcukor felét; majd mikor majdnem kemény, hozzáadom a másik felét, szintén apránként. A cukorszirupot is a vége felé adtam hozzá, szépen hozzácsurgatva, majd olyan keményre kell verni, amilyen csak lehetséges (a tojásfehérjét nem lehet túlverni, csak a tejszínhabot). Közben folyamatosan forog a habverő, így vagy két ember kell hozzá, vagy nagyon ügyesnek kell lenni. Ideális esetben pedig van egy keverőtálas mixerünk, szabad kezet biztosítva. Én anyukámtól kölcsönkértem a gépet, hogy ne ezen múljon a siker. :) 

Én a képen látható rózsaszirupot tettem hozzá, és nézzétek, milyen cuki kis minik lettek (díszítés miatt)

Miután már szalagosan megáll a habverőn, kész is. Habzsákba töltöm, csillagfejű kinyomóval sütőpapírra kis halmokat képzek igény szerinti méretben, a lényeg, hogy egy méretűek legyenek, így a sütőben egyszerre lesznek kész. 

180 fokra előmelegített sütőben 10 percig sütöm, majd lekapcsolt sütőben még kb ennyi ideig. A sütőajtót ki lehet nyitni közben, így kimegy a felesleges gőz. Egyébként a sütési hőfokokat tekintve eléggé megoszlanak a vélemények, mert van, aki nem is süti, csak eleve szárítja, hosszabb ideig, jóval alacsonyabb hőfokon (láttam olyan instrukciót, hogy 50 fokos sütőben), úgy elkerülhető a bebarnulás. Az én habcsókjaimnak szerencsére jól állt ez a rusztikus szín, de egyébként rásegítettem, mert a habcsók két oldalát piros ételfestékkel megfestettem, hogy kicsit cirmos legyen.

Et voilá. Meringue, avagy habcsók á la Schatz (oké, ezt még gyakorolni fogom azért, de elsőre nem is rossz).

Jó sütést és falatozást kívánok!

SCHATZ

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, és hagyj egy kommentet/lájkot! :)

Facebookon és Instagramon is várlak, képekkel, rövid sztorikkal hasonló témákban!