Egyszer én is feltettem ezt a kérdést egy kicsit másképp fogalmazva egy volt kolléganőmnek, mikor bejött hozzánk látogatóba a kislányával. Kissé ingerülten válaszolta, hogy a babával foglalkozik, amúgy meg mos, tereget, főz, és marhára nincs szabadideje. Akkor még nem teljesen értettem, hogy miért…

Az előbb megállapítottam magamban, hogy ha ilyen gyorsan nő a babám, és ilyen vehemensen díbolja a játszószőnyeg boltívét, mint aminek tanúja voltam, akár Góliátnak is becézhetem (és persze ötletelhetek, milyen strapabíró játékokkal lássuk majd el, ha nagyobb lesz). Hihetetlen érzés részese lenni…

UPDATE! Béla bácsi, apukám kollégája megjavította a hajszárítónkat! Mondtam, hogy nem érdemes rögtön kidobni valamit, ha nem működik! Ez az írás nem jött volna létre, ha nem várok babát, nem taxizom a klinikára egy orvosi műszerész sofőrrel, és teszek kényelmes köröket a babakocsival (a baba is…

Nem is kellett sokat várni erre a bejegyzésre, csak olyan másfél hónapot, amikor óvatlanul beígértem. :) Gondolkodtam, hogy miért lehet ez... vajon túl elfoglalt voltam? Vagy a téma intimitása miatt, hiszen egy bensőséges érzést a külvilág felé megosztani nem mindig egyszerű, legalábbis nekem. Vagy…

Az vagy nekem, mi testnek a kenyér. Egész pontosan, a nasi! Legeslegjobb találmány azoknak, akik sokszor keveset esznek! Például nekem! Mindig is irigyeltem azokat a barátaimat és családtagjaimat, akik egy étterembe beülve a klasszikus előétel, leves, főétel után még egy csodálatos…

Vajon az, hogy az oviban pöttyös bögre volt a jelem? Vagy inkább a ballagó szoknyám lehetett? Vagy a piros pontok, amiket az áltsuliban gyűjtögettem a néhány fekete mellé? Elképzelhető, hogy pusztán a véletlen folytán fészkelte be magát a tudatomba, később a lelkembe ez a forma? Esetleg mindenről…