Vannak az életben olyan történések, amiket nem mi befolyásolunk, ilyen például a várandósság - na jó, egy bizonyos szintig persze igen (cinkos mosoly). Jót tesz, ha ilyenkor hátralépünk kettőt, és a személyiségünkhöz tartozó türelmi szintet magasabbra emeljük. Mikor úgy a 38. hét környékén járunk, ezt lehetőség szerint még szorozzuk meg kettővel. A 40. hét betöltésekor pedig húzzunk egy lapot 21-re. Na, itt járok most én. :)

Ez a kép pedig még csak a 32. hét elején készült, a nyaralásunkon. :)

Csodálatos időszak ez az életemben, és minden kényelmetlenségével együtt imádom. Egészen eddig azt hiszem, mindennel úgy voltam, hogy teljesen természetes velejárója, szinte(!) rá se hederítettem, például a következőkre:

1. Másfél hónapig tartó folyamatos émelygés és étvágytalanság, illetőleg időben és minőségében teljesen random "ételek" megkívánása, úgymint: lime(!), kóla, citrom fagyi, sózott szójabab, hupikék törpikék(!) fagyi este tízkor, hogy csak a legegyszerűbbeket említsem. Drága jó férjem szinte bármikor próbálta teljesíteni a kívánságaimat, sajnos hupikék törpikék fagyit nem kaptunk már zárás előtt 10 perccel a cukrászdában... oké, megelégedtem a sárgadinnyével. 

Szinte egészséges. De mivel elmaradt a szülésfelkészítő, és potyára mentem, kellett valami jutalom! :)

2. Amúgy is kifinomult szaglásomat egy vadászkutya is megirigyelte volna, körülbelül 2 hónapig MINDENNEK SZAGA VOLT!!!!!! Ez többek között kellemetlenséget okozott a tömegközlekedési eszközökön, ahol gyakorlatilag parfümmel a kezemben és sállal az orrom előtt utaztam - nem is néztek furán; vagy a közeli menzán, ahova addig szívesen jártam, de sajnos hirtelen elviselhetetlennek éreztem a tálcán maradt kis cseppek, mosogatólé, különböző levesek, főzelékek és az összegyűlt vendégek természetes kipárolgásának kombinációját. Szerencsére ez elmúlt, és visszaállt a sima kifinomult szaglás - higgyétek el, ezt is szeretné több parfümőr (oké, lehet, hogy ezért is dolgozom a kozmetikai iparban?).

Az ópiumnak penetráns szaga van... ezt is sikerült most megtudnom, amikor Grasse-ban jártunk a parfüm múzeumban. Terhesség nélkül is kegyetlen. Ismétlem, NE PRÓBÁLJÁTOK KI!

3. Azok a drága jó hangulatváltozások is előjöttek, jókedv utáni hirtelen bömbölés, majd ismét feltörő kacagás. Mindez teljesen természetes, tudom. De néha elég fura volt megélni, kicsit úgy éreztem, mintha túltolnék valami kedélymódosítót - vajon az ilyen lehet? Azon azért eléggé meglepődtem, amikor a múlt héten a férjemmel a Wonder Woman c. nagysikerű filmet néztük meg a moziban, és gyakorlatilag az ötödik perctől olyan heves érzelmi reakcióim voltak, hogy alig bírtam visszatartani a hangos bömbölést, majd jóleső boldogságot. Értitek!!??? Egy szuperhősös akciófilmen elérzékenyülni is kínos, de hogy végigbömbölni? Jó, oké, 7,9 pontot kapott az IMDB-n. Nézzétek meg, végre női hősnő áll a történet középpontjában.

Még az újságon is Wonder Woman. Itt épp nem bömböltem, mert csodálatos íze volt a baracknak, és a nap is sütött. :)

4. Várt és nem várt kérdések, (jó)tanácsok, (rém)történetek, hastaperolások, intim zónám szublimálódása. Ezeket viszonylag jól kezeltem, senkit nem kínáltam meg péklapáttal. Csak gondoltam rá olykor, és hirtelen minden megint visszaállt a normál kerékvágásba. Itt lépjünk vissza gondolatban a 3-as pontra.

5. Dormire necesse est. Avagy, az egyik legtöbbször elhangzó (jó)tanács: ALUDJ SOKAT, AMÍG TUDSZ! Jó kösszépen! Előre kialszom magam a következő 18 évre, rendben? Egyébként meglepő módon még mindig egész jól alszom, bár a rámtapadt 10 kilogramos dinnyétől kicsit nehéz navigálni a fordulásokat. Körülbelül egyszer sikerül. Tíz perc alatt! Kapaszkodva...

6. Azok a csodálatos bordaközi találatok, mennyei. Ennél már csak a lefelé érkező pontosan becélzott rúgások estek jobban, de ezek ideje lejárt, amint fejjel célegyenesbe érkezett az ifjú titán. Egyébként ez tényleg egy fantasztikus jelenség, órákon át képes lennék nézni, ahogy hullámzik, himbálózik a hasam. Nagyon vicces. És egyben megható is. Azért így a 40. héten már elég nagy és kényelmetlen is tud lenni ez a gyönyörű testrész. Itt lépjünk vissza gondolatban a 3-as pontra. 

Gyakorlatilag mindenhol a hasam van. Említettem már, milyen isteni volt ez a barackos áfonyás piskóta?

7. Fürcsi, pancsi, napozcsi nukucsi! Semmi gond, bár imádom a nyári, perzselő napon fetrengést, strandolást, és télen a szaunát. Ez mind olyan úri huncutság, amiről egész könnyű szívvel lemondtam. Tegnap mondjuk kaptam egy Tihanyi levendulás fürdősót, ami nosztalgikus könnyeket csalt a szemembe... de hátha ősszel két szoptatás/pelenkázás/altatás szeánsz között 4 percre bele tudok zuhanni a kádba.

Na, azért kimaxoltuk ám a nyaralást. Én egészen TÉRDIG belemerészkedtem a vízbe, és kismama fürdőruhában napoztam a napernyő alatt árnyékban! A lelki feltöltődés mindenképpen megvolt, a repülőutat is túléltük mindenki megelégedésére!

Pöttyös fürdőruhát sajna nem találtam a méretemben. 

8. Várni csak várni, mindig csak várni... cseng fülembe az István, a király c. rockopera egyik rendkívül figyelemreméltó betétdala (középiskolában előadtuk párszor a színjátszókörrel, de ebbe most ne menjünk bele, pedig nagyon jól sikerült). Ez a pont az i-re, a meggy a habra, és még sorolhatnám. Várok a vizsgálatokra, a mosás lejártára, a hetek múlására, a körömlakk száradására (na jó, arra nem, mert nem lakkozom már a körmöm egy ideje). Talán ez a legmeglepőbb, és számomra legtürelmetpróbálóbb (köszönöm, Kazinczy nevében is) része az áldott állapotnak. Azt hiszem, nem is járattam csúcsra ezt az elemet. Szinte minden nap kimozdulok, gyalogolok, teszek-veszek, mosok, vasalok, fotózom, blogolok... olykor pedig csak nézem/fotózom a naplementét a teraszon, szürcsölöm a limonádét, és hallgatom a szemközti szomszéd családot, akik jóformán nullhuszonnégyben az udvaron vannak. Megtudom, hogy mi a vacsora, apa - aki hazatért a teherautóval, felrántotta a nyikorgó kapunyelvet, majd bepöfögött - fáradt-e, Danikának éppen milyen kedve van... és hirtelen eszembe jut a péklapát.

És hogy egy aktuális kedvenccel búcsúzzak - jelenleg még "Egyben vagyok", de elképzelhető, hogy a következő bejegyzést már ketten fogom írni. Tartsatok velem legközelebb is. 

SCHATZ