Nemrég a kórusvezetőnk jeles szülinapját ünnepeltük, meg persze ő is. Ebből az alkalomból kérdezte egyik kórustársam, hogy segítene-e valaki sütni egy tortát. Én örömmel jelentkeztem, mert szeretek sütni, őket is szeretem, meg segíteni is szeretek, ha tudok. Na képzeljétek, két kisgyerekes anyuka ha összebeszél... :) Az ő kisfia eléggé igényelte a társaságot, ezért a közös tortasütés úgy alakult, hogy hoztak nekem finom epret, szedret, meg egy kis házi tojást, én pedig megsütöttem a tortát. Élménybeszámoló következik, recepttel.

Nos tehát az úgy esett, hogy megbeszéltünk egy kora délelőtti időpontot, találka nálam. A férjem elszállítmányozta a kisfiunkat, kertészkedtek, nagymamáztak. Ezért nekem könnyű dolgom volt, és csak a tortasütésre kellett koncentrálnom. El is kezdtem sütni a tésztát, mert azért olyan rengeteg idő nem volt, és gondoltam, kicsit előre dolgozok. Jól is tettem, mert kisgyerekkel nem olyan kiszámítható az idő, kb. 2 órával később megjött a kórustársam a kisfiával, és a már említett hozzávalókkal. Pont jókor, mert tök furi, de a második tortalapnál a tojásfehérje semmiképp nem akart felverődni habbá, pedig ilyen nem szokott előfordulni, legalábbis én még nem tapasztaltam. 

A tortalapokat az alábbi recept alapján készítettem el: 

Hozzávalók:

- 4 tojás

- 8 dkg vaj

- 7 dkg cukor

- 1 cs sütőpor

- 12 dkg búzaliszt

Elkészítés:

A tojásokat kettéválasztottam, a fehérjét beraktam a hűtőbe pihenni. Valahol azt olvastam, hogy úgy könnyebb felverni habbá (vajon ez tényleg így van?). A sárgáját kikevertem a cukorral és a vajjal (én a vajat kicsit megolvasztottam a tűzhelyen). Leszitáltam a lisztet, belekevertem a sütőport, majd kisebb adagonként belekevertem a kikevert tojásba. A tojásfehérjét felvertem kemény habbá, az egyharmadát beletettem a masszába, könnyű mozdulatokkal elegyítettem. Utána belekanalaztam a többi fehérjét, és könnyű mozdulatokkal elkeverve szép habkönnyű tésztát kaptam.

Kivajazott tortaformába (ha jól emlékszem 23 cm átmérőjű) öntöttem, és 180 fokra előmelegített sütőben szép aranybarnára sütöttem. Tűpróbával ellenőriztem, hogy mikor van kész, kb 20-25 perc kellett neki.

Na, mindezt megismételtem még egyszer, mert 2 tortalapot akartam sütni, és nem akartam, hogy összeessen a tészta, amíg sül az első adag. Kicsit időrabló, de sebaj.

Krém két lap közé és bevonatként:

Mikor megláttam a fagyasztott, de már kiolvadó epret, tudtam, hogy nem az eredeti csokitorta eperrel és szederrel verziót készítem el, hanem először is hálát adtam, hogy pár nappal azelőtt vettem mascarpone-t, és expressz tortazselé is volt otthon. Aztán, fogtam az epret, botmixerrel pürésítettem, hozzákevertem a mascarpone-t, az expressz tortazselét, és ízlés szerinti porcukrot. Egy könnyű, kellemesen édes epres mascarpone krémet kaptam. A mennyiségeket tekintve kissé bizonytalan vagyok, nagyjából 20-25 dkg eper lehetett, egy 250 ml csomagolású mascarpone, 1 expressz zselatin fix (ajánlott mennyiség a csomagolás hátoldalán), és pár kanál porcukor.

A kórustársamnak egyébként nagyon cuki a kisfia, 3 éves, és kis huncut. Viszont épp azt a korszakát éli, hogy anya mindig legyen a közelben, ezért szegény Bori nem igazán tudott nekem segíteni, de így is jó kis délelőtt volt. Aztán haza kellett menniük, én pedig vártam, hogy kihűljenek a tortalapok, és kicsit dermedjen a krém. 

Díszítés:

- 20-30 szem szeder

- 1 cs erdei gyümölcs gumicukor (Haribo)

Mikor minden szépen kihűlt, az egyik tortalapot megkentem a krém egy részével, nem spóroltam, így kb 1 cm lett a két tortalap közötti krém. 

Valahogy így nézett ki, mikor összeragasztottam a lapokat. Az egyiknek a tetejéről leszecskáztam némi púpot. :)

Majd ezt követően spatulával bevontam az egész tortát kívül is a krémmel. 

Egész kis csinos lett, és itt sem spóroltam a krém mennyiséggel. 

A szeder is fagyasztott volt, viszont az gyönyörűen olvadt ki, díszítésre tökéletes volt. De gondoltam, kicsit megvariálom, így előszedtem egy csomag, szintén pár nappal azelőtt vásárolt gumicukrot, ami tök élethűen leutánozza a kis szedret és málnát. Mivel a sötétebbik megfestette a krémet (leteszteltem egy kis maradék tésztán és krémen), ezért csak a világosat használtam, és nagyon jól mutat együtt. 

A végeredmény egész kis csinos lett, picit a szeder engedett még egy kis levet, de szerencsére nem okozott maradandó károkat. Még egy mázli, hogy nem sokkal azelőtt vettem egy műanyag tortatálat fedővel, így a szállítást is meg tudtam oldani, és már csak azért izgultam, hogy jól sikerült-e valójában. De szerencsére nagyon finom lett, így bátor szívvel ajánlom nektek is, és már rögtönöznötök sem kell. :)

Epres-mascarponés torta á la Schatz

Ja, még egy ötlet, ha marad ki tészta és krém: én ugye az egyik tortalap tetejéről levágtam a felesleget, és egyébként csíkokkal kipótoltam az oldalát, de még így is maradt ki, így aztán fogtam 2 kis tálkát, az aljára tördeltem a tésztadarabkákat, ráhalmoztam a maradék krémet, majd tettem rá pár szem szedret és gumicukrot. Így a férjemnek is jutott egy kis édesség, és neki is nagyon ízlett. <3

Okos megoldás, ha marad ki némi alapanyag

Próbáljátok ki, nagyon finom, ráadásul mindjárt itt az eperszezon, én tuti megcsinálom nemsokára!

SCHATZ

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is, és hagyj egy kommentet/lájkot! :)

Facebookon és Instagramon is várlak, képekkel, rövid sztorikkal hasonló témákban!