Mostanában családunkban is egyre többször kerül az asztalra viszonylag egészséges étel, ideértve a süteményeket is. Azért írom így, hogy viszonylag, mert én nem vagyok sem elvakultan vegán, sem kimutatott szervi bajom, ételallergiám nincsen, de "diszkomfort" érzésem (és némi lelkiismeretfurdalás a sooook bevitt haszontalan cukor miatt), na, az szokott lenni. Viszont a férjem és én is nagyon szeretünk nasizni, ráadásul januárban van a szülinapunk. Karácsony utáni egészséges életmód?! HELLO! Na, gondoltam, mivel már decemberben jártam egy "egészséges süti" workshopon, kamatoztatom ezt a hiperszuper tudást.

Szóval szülinap, amire nyilvááán meglepi torta dukál. :) Annyi volt a bökkenő, hogy előtte több napig lázas beteg voltam, és így nem volt erőm elmenni boltba (rendelés sem volt opció), ami azt eredményezte, hogy a kapott receptben lévő hozzávalók kicsit foghíjasan álltak rendelkezésre. Na, gondoltam, no problemo, kicsit megvariálom a dolgot, és minden sínen van. A végeredmény pedig nagyon király lett, nekem kicsit jobban is ízlik, mint az eredeti...de nem azért, mert én alakítottam át. Téééényleg. A férjem is ezt mondta. 

Na, folytatom. Felcsaptam az internetet, és megnéztem, milyen gesztenyetorta receptek vannak még fent, az egyik megtetszett képről, így az adta az ihletet. Persze azt sem akartam egy az egyben, így összekombináltam csomó mindent, így született meg...

...a vadcseresznye lekváros gesztenye liszttel készült félig cukormentes GESZTENYETORTA

Aki azt gondolná, hogy innen tök uncsi, azt megnyugtatom, hogy tortát sütni, miközben rád van csatlakozva egy 5,5 hónapos baba, igenis izgalmas lehet. Már-már kalandos. Vajon akkor fog torkaszakadtából üvölteni, amikor felvertem a tojásfehérjét, és nem szabad megszakítani a folyamatot (persze, ha azt akarom, hogy zsírszalonna süljön ki, akkor igen), esetleg hirtelen elkezdenek zörögni a csontjai az éhségtől, miközben egyik kezemben a botmixer - verem a tojásfehérjét -, másikkal próbálom belekanalazni a tálba a másik tálban már felvert ragadós cukor-tojás kombót. EVŐKANALANKÉNT. (Ez egyébként önmagában is priceless, már értem, miért találták ki azt a keverőtálas mixert, amire minden valamirevaló házitündér vágyik - most már én is). De visszatérve a kihívásokra. Képzeljétek, az én gyermekem olyan angyali természetet öltött erre a napra, hogy nem is értettem. Szerintem érezte, hogy valami különleges alkalom van. Ott szurkolt nekem "egész nap" a pihenőszékében (kivéve, amikor megetettem, elaltattam, pelenkát cseréltem, játszószőnyegezett, stb.), néha sikongatott, néha elszundított egy kis időre, de ott volt. SEGÍTETT! Énekeltem kábé egész nap neki, mert azt nagyon szereti, és a roboTgép (emlékeztek BigBrother Zsanira? azóta nem tudom szinte röhögés nélkül kimondani ezt a szót) hangjától is odáig volt.

Nem csigázlak tovább titeket, íme a RECEPT!

Hozzávalók 1 db 20 cm átmérőjű tortalaphoz (én kettőt sütöttem belőle végül)

- 3 tojás ("M" volt itthon)

- 3 ek cukor v. cukorpótló

- 3 ek gesztenyeliszt

- 10 g kakaópor

- vaj a tortaforma kikenéshez

Hozzávalók a gesztenyekrémhez:

- 10 dkg cukor

- 1 cs vaníliás cukor

- 1 tojás

- 2 evőkanál víz

- 10 dkg vaj

- 25 dkg gesztenyemassza

ELKÉSZÍTÉS

1. Tortalapok

Szétvélasztottam a tojásokat, a fehérjét külön pihentetem picit. Addig habosra kikeverem a cukrot a tojással. Hozzá kell tennem, hogy nem cukorral akartam készíteni, de sajnos a szép nagy eritrites doboz alján már csk kb. 2 evőkanál lapult, ezért kicsit engedékenyebb lettem, és a többit cukorral pótoltam. Ezután egy másik kis tálban összekeverem a gesztenyelisztet a kakaóporral. Továbbá érdemes most kivajazni a tortaformát, erre később nem igazán lesz mód. Ja, és a sütőt előmelegítem 180 fokra. Ezt követően brutál fokozaton felverem a tojásfehérjét, majd mikor azt gondolná az ember, hogy már jó kemény, kicsit még tovább veri. Így tettem én is. Ezt követően a már korábban említett eljárással, vagyis evőkanalanként hozzáadagolom a tojás-cukor(pótló) kombót, de ekkor már csak nagyon alap fokozaton szabad keverni, nehogy összeessen. Mikor ezzel megvagyok, a száraz keveréket is evőkanalanként (én simán csak fokozatosan szórtam bele) beleadagolom, és finoman elkeverem. Sittysutty beleöntöm a tortaformába a szuperkönnyű állagú masszát, majd 180 fokon sütöm, amíg a hústű már nem ragad bele. Fontos, hogy az első 12 percben nem nyitom ki a sütő ajtaját. Nekem kb. 20-25 perc kellett hozzá.

Kis kitérő. Mikor készen lett ez a remek tortalap, kitettem hűlni - ahogy azt minden jóérzésű időrabszolga tenné. Közben gyorsan elmosogattam az edényeket, felkészülve a krém elkészítésére. Mikor visszavettem a hűvösről a tortácskát, realizáltam, hogy ebből biza nem lesz 3 emeletes Insta kompatibilis sütemény. B@sszus, na most mit tegyek, mégsem köszönthetem fel a férjemet egy 10 cm magas tortával... Ránéztem a fiamra, ő pedig rámkacsintott mosolyogva. - Anya, én veled vagyok, ne is izgasd magad, hogy nem ettem 4 órája! Oké, gondoltam, gyorsan megszoptatom azért, hátha rosszul értelmeztem, és nem kacsintás volt, hanem tikkelt. Ezt követően megismételtem a fenti műveleteket még egyszer, egy kicsivel még olajozottabban. A végeredmény, 2 csudálatosan könnyű tortalap, aminek a felvágásával sem kellett pepecselnem. 

Már rutinból nyomtam a második adag tortalapot. Egyébként sem biztos, hogy egyszerre csináltam volna...

2. Krém

A cukrokat a tojással és vízzel jó habosra kevertem, majd feltettem egy lábasban a tűzhelyre, a felfőzés technikáját alkalmazva. Gyakorlatilag felforraltam, és kavargattam közben, amíg picit el nem kezdett sűrűsödni a textúrája. Ekkor levettem a tűzről, és kitettem hűlni az ablakba, néha megkevergettem közben. Amíg hűl picit, összekeverem a vajat a gesztenyemasszával. Én mindkettőt átnyomtam krumplinyomón, így kicsit könnyebb volt, mint izomból összetörni. :) No, és nem meglepő módon a végén mindent mindennel összekevertem, és már kész is volt a finom gesztenyekrém. 

Bal oldalon a főzött cucc - és a kis tortalapok

Mikor készen volt a 2 tortalap, és a krém is, fogtam a lapokat, és az egyiket megkentem egy fincsi vadcseresznye lekvárral (darabos).

Ekkor még azt hittem, mandulával fogom díszíteni.

Jó ötletnek tűnt a lekvár, egészen addig, amíg utána rá nem kentem a gesztenyekrémet, hiszen csúszkált rajta természetesen. Okosabb lett volna a lapokat félbe vágni, és azokat megkenni lekvárral, így a lapnak a tetejét már csak a gesztenyemasszával kentem volna meg. Na, de ez már így volt, ahhoz képest, ügyesen ráapplikáltam mindent, majd rátettem a másik tortalapot, és az egészet bevontam a massza másik felével. Szép, rusztikus kis tortácska kerekedett belőle. Díszítésként végül diót vágtam durvára, és azt szórtam rá, olyan lazán elengánsan. Néhány féldiót még beleszúrtam a végén, így lett teljes a mű. Ekkor kb. 5 óra volt, kezdtem kicsit izgulni, nehogy közben hazajöjjön a férjem, és meglássa a meglepit, úgyhogy gyorsan betettem a hűtőszekrénybe, hogy megdermedjen szépen.

A díszítés, tálalás fontos részét képezi a cukrászművészetnek. Ohhh. :D

Alig vártam, hogy megérkezzen, egyrészt a köszöntés miatt, másrészt már nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen ízű lett a süti. Nem is kellett sokat várni, egy óra múlva már fel is vágtuk a finomságot. Azt kell mondanom, hogy meg vagyok elégedve a végeredménnyel. A férjem is nagyon örült a meglepetésnek (gondolom nem számított rá, hogy baba mellett nekiállok), és nagyon ízlett neki. 

Nekem tetszik a piskóta és krém aránya. 

Már el is fogyott az egész, kérdezte is ma a férjem, hogy mi lesz a következő finomság, amivel meglepem. :) Háttőőő, holnap nekem lesz a szülinapom, de még az is elképzelhető, hogy meglepem magunkat valami finom sütivel megint, bár lehet, hogy megint süt nekem egy olyan finom diótortát, mint tavaly....várjuk ki!

Jó sütést, ha kedvet kapnátok!

SCHATZ